HTML

Mortagne Combat

Friss topikok

  • tulaj: heló-heló, nehogy azt higgyétek hogy hazajöttem, és szomi vagyok! Épp ellenkezőleg: itthon ku... (2008.08.14. 20:46) számadás
  • tulaj: En is gondolkoztam azon, hogy büszkeségből nem fogadom el a tolmacskodast, de aztan rajottem,... (2008.07.29. 11:19) out of da game...at least, for a while
  • tulaj: Hat a helyi mokus és egér populacion biztos meg fog latszani még évek mulva is itteni ténykedésem.... (2008.07.28. 14:48) Legyen lapzárta, vagy ne legyen?
  • blogtulaj: látom, a kuttura az megmarad! szüsz moá, bázmeg:-) (2008.07.19. 22:08) Parisienne Walkways
  • tulaj: Igazat mondsz, testvér! Így volt ez, nem másként. (2008.07.19. 22:07) párizsi felvágott

Címkék

számadás

2008.08.07. 23:46 Balezzz

Tevattok!

Kedves közönségem, tudom, már tartozom nektek ezzel a bejegyzéssel, elvégre már 6 napja itthon vagyok, és csak sunyi módon kummantok, nem adom meg bevégeztetett Mortagne Combat blognak azt, ami jár, a kegyelemdöfést, az utolsót.

Persze, tudom, soha se mondd, hogy vége....nem is mondom, hogy az, de mostan mindenképp' egy szünet következik, egészen a bigcitylife beindulásáig, ami részben rajtam múlik, nagyobb részben a szerencsén, de egyben megállapodhatunk: kurvára nem jósolható meg előre, mikor kezdődik. Mindenesetre én október-novembertól terveim szerint beadom a pályázataimat, és várom a behívó parancsokat. Addig szünet, hisz szem előtt leszek, vagy Kaposvárosban, vagy Szeszprém cityben, illetve is-is, felesleges írnom.

Elöljáróban köszönöm nektek drága barátaim, olvasóim, hogy a szarban támogattatok, a jónak velem együtt örültetek, nagyon jól esett, télleg! 

Amúgy ez az utolsó bejegyzésem sem egy előre megkomponált darab.....szerettem volna valami faszásat, valami ütőset írni, de rájöttem, hogy amióta itthon vagyok, egy órám sincs leülni, egyedül lenni, és gondolkodni (és ez jó, mert annak a jele, hogy faszán elfoglalom magam, visszazökkentem itthoni életembe, buli buli hátán:-) , úgyhogy átadom magamat a spontán és gyors gondolatoknak a frappáns és átgpndolt befejezés helyett. De így talán jobb, őszintébb...

Szóval a mérleg az elmúlt 11 hónapomról: röviden és velősen: azt mondom megérte. Megérte, mert segített jobban megismerni magam, segített rávilágítani a korlátaimra. Megtanított arra hogy kókeményen kell harcolni dolgokért.....mert ezelőtt annyira mákos voltam, hogy az eredmények, a sikerek szinte maguktól jöttek, és nem kellett túlzott energiákat belefeccelnem. Most megtanultam kezelni azt, hogy szanaszéjjel égetem magam, és még akkor sem jön össze. Illetve csak nagyon nehezen. Értem ezt életem minden területére. Nagyon nehéz volt ezt feldolgoznom, de sikerült, és így talán egy picivel jobb ember lettem, talán egy picivel majd könyebben ugrom majd át a sors által elémvetett újabb akadályokat.

 

Az elmúlt egy év jó lecke volt.

 

Abból a szempontból is, hogy ide többek között a kalandvágy miatt jöttem, és abban a hiszemben, hogy külföldön majd jobban érvényesülhetek, mert tele volt a faszom a magyar közállapotokkal, a rohadék kormánnyal, és a pályakezdők kilátástalanságával. Aztán rájöttem, hogy hiába kinn több a pénz, tudsz előre jutni, nem kell gondolkodni hogy mit vegyél meg a boltban, ha a nyugati társadalmak már anniyra elamerikanizálódtak, annyira az individuum áll a középpontban,  és mindenki szarik a másik fejére és az egyetlen vezérmotívum a pénz és a hatalom, hogy rájöttem hogy nekem ez nem kell. Mit ér a pénz, a karrier, a családom és a barátaim nélkül? Rá kellett jönnöm, hogy nekem egy föld van, ahol élhetek, ez pedig Magyarország, az összes szarral, és búval-bajával együtt.....hiányzott a magyarság, mint olyan (most ne csak a rosszra gondoljatok, hanem a dinamizmusunkra, a kreativításunkra, a családszeretetünkre, az életreszóló barátságokra, no és a gyönyörű magyar lányokra, és még vég nélkül sorolhatnám, és lehet hogy csak az értené meg aki élt már külföldön, hogy mi hiányzik Magyarországból)

 

Az hogy ezekre és még nagyon sok mindenre rájöttem, amiket most nem részletezek, mert ez csak egy szájbatolt blog, ha akarjátok, majd megkérdezitek tőlem személyesen....szóval ezek alapján már megérte ez az egész francia ösztöndíj. Ezek mellett nyilván célom volt a francia diploma megszerzése is, ami erősen kitágítja az itthoni lehetőségeimet (ez valószínű meglesz) és a legfőbb cél a folyékony francia nyelvtudás megszerzése volt, ami ugye az ismert, általam már sokszor leírt, rajtam múló és tőlem független dolgok miatt nem sikerült. De mégsem vagyok csalódott......és az elbukott állás miatt sem vagyok csalódott.....még nem vagyok elkésve semmiről, ezeket mind be tudom pótolni, ha akarom. Márpedig akarom.

Szóval életem erről felét úgyis rendezem, befejezem amit elkezdtem, nyelvvizsga, egyetem, állás, mindent meg fogok csinálni és el fogok érni előbb vagy utóbb, ezek felől nem aggódom. 

 Azonban van még valami, ami nagyon hiányzik az életemből, és ez nem csak rajtam múlik. Ez többek között az eddig sosem tapasztalt hosszú hónapokon át tartó nagyon durva magányosság miatt, amiről nem nagyon írtam nektek a blogban, mert ez az én "magányügyem", és elvből nem írtam eddig  lelkizős bejegyzést, és könnyen lehet hogy ebből a szempontból is ez lesz az utolsó.

 

Most a következő hónap/hónapok/ki tudja mennyi idő feladata az lesz számomra, hogy a nem létező magánéletemmel kezdjek valamit.

 

Mert hiába a pénz, paripa, fegyver, csak ettől még nem lesz teljesen boldog és kiegyensúlyozott az ember. Jó lenne szerelmesnek lenni és viszontszeretve lenni. Jó lenne megosztani az életem, az örömöt, a bánatot, a sikert, a kudarcot valakivel, egy erre méltó lánnyal, egy társsal.

 

Mert lehet nő nélkül élni, csak nem valami jó dolog.

 

 

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://immigrant.blog.hu/api/trackback/id/tr766327971

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Marci 2008.08.08. 17:41:58

Fel a fejjel Baratom!Eljon a No is, ne izgulj, akkor amikor nem is varod!Szval nyugi...varlak Portugaliaban, Jaka Csecse jonnek...Ryanairral kurva olcso a jegy!

tulaj 2008.08.10. 18:18:05

Persze, nem aggódom n, előbb-utóbb úgyis elém kerül majd egy prinszessz teljesen véletlenül:-) Köszi a portugál meghívást: hát most ugye anyagilag nem úgy jöttek össze a dolgaim, mint ahogyan terveztem, de majd meglátjuk, de sztem ebből inkább tavasz lesz....no, várom a következő iwiwes élménybeszámolót! Én most partybilincsben vagyok, holnap megyek Szigetre.

A Fény Gyermeke 2008.08.12. 13:57:02

ha a lányok nem jönnek, azért én még itt vagyok neked, ne feledd!!!

Mr. Resident 2008.08.12. 16:54:17

Bizony Bálint csak semmi szomorkodás! Remélem helyettem is bulizol a szigeten. Lehet még vmi kis felvidításra váró csajt is találsz magadnak.

tulaj 2008.08.14. 20:46:38

heló-heló, nehogy azt higgyétek hogy hazajöttem, és szomi vagyok! Épp ellenkezőleg: itthon kurva jól érzem magam, 3 napos durva tanyabulit csináltunk, utána meg Szigeten csaptuk széjjel magunkat (aminek ma is iszom a levét=jól megbetegedtem). Szóval minden fasza, a nőkérdés meg előbb-utóbb úgyis megoldódik:-)
süti beállítások módosítása