HTML

Mortagne Combat

Friss topikok

  • tulaj: heló-heló, nehogy azt higgyétek hogy hazajöttem, és szomi vagyok! Épp ellenkezőleg: itthon ku... (2008.08.14. 20:46) számadás
  • tulaj: En is gondolkoztam azon, hogy büszkeségből nem fogadom el a tolmacskodast, de aztan rajottem,... (2008.07.29. 11:19) out of da game...at least, for a while
  • tulaj: Hat a helyi mokus és egér populacion biztos meg fog latszani még évek mulva is itteni ténykedésem.... (2008.07.28. 14:48) Legyen lapzárta, vagy ne legyen?
  • blogtulaj: látom, a kuttura az megmarad! szüsz moá, bázmeg:-) (2008.07.19. 22:08) Parisienne Walkways
  • tulaj: Igazat mondsz, testvér! Így volt ez, nem másként. (2008.07.19. 22:07) párizsi felvágott

Címkék

Blogajánló

számadás

2008.08.07. 23:46 Balezzz

Tevattok!

Kedves közönségem, tudom, már tartozom nektek ezzel a bejegyzéssel, elvégre már 6 napja itthon vagyok, és csak sunyi módon kummantok, nem adom meg bevégeztetett Mortagne Combat blognak azt, ami jár, a kegyelemdöfést, az utolsót.

Persze, tudom, soha se mondd, hogy vége....nem is mondom, hogy az, de mostan mindenképp' egy szünet következik, egészen a bigcitylife beindulásáig, ami részben rajtam múlik, nagyobb részben a szerencsén, de egyben megállapodhatunk: kurvára nem jósolható meg előre, mikor kezdődik. Mindenesetre én október-novembertól terveim szerint beadom a pályázataimat, és várom a behívó parancsokat. Addig szünet, hisz szem előtt leszek, vagy Kaposvárosban, vagy Szeszprém cityben, illetve is-is, felesleges írnom.

Elöljáróban köszönöm nektek drága barátaim, olvasóim, hogy a szarban támogattatok, a jónak velem együtt örültetek, nagyon jól esett, télleg! 

Amúgy ez az utolsó bejegyzésem sem egy előre megkomponált darab.....szerettem volna valami faszásat, valami ütőset írni, de rájöttem, hogy amióta itthon vagyok, egy órám sincs leülni, egyedül lenni, és gondolkodni (és ez jó, mert annak a jele, hogy faszán elfoglalom magam, visszazökkentem itthoni életembe, buli buli hátán:-) , úgyhogy átadom magamat a spontán és gyors gondolatoknak a frappáns és átgpndolt befejezés helyett. De így talán jobb, őszintébb...

Szóval a mérleg az elmúlt 11 hónapomról: röviden és velősen: azt mondom megérte. Megérte, mert segített jobban megismerni magam, segített rávilágítani a korlátaimra. Megtanított arra hogy kókeményen kell harcolni dolgokért.....mert ezelőtt annyira mákos voltam, hogy az eredmények, a sikerek szinte maguktól jöttek, és nem kellett túlzott energiákat belefeccelnem. Most megtanultam kezelni azt, hogy szanaszéjjel égetem magam, és még akkor sem jön össze. Illetve csak nagyon nehezen. Értem ezt életem minden területére. Nagyon nehéz volt ezt feldolgoznom, de sikerült, és így talán egy picivel jobb ember lettem, talán egy picivel majd könyebben ugrom majd át a sors által elémvetett újabb akadályokat.

 

Az elmúlt egy év jó lecke volt.

 

Abból a szempontból is, hogy ide többek között a kalandvágy miatt jöttem, és abban a hiszemben, hogy külföldön majd jobban érvényesülhetek, mert tele volt a faszom a magyar közállapotokkal, a rohadék kormánnyal, és a pályakezdők kilátástalanságával. Aztán rájöttem, hogy hiába kinn több a pénz, tudsz előre jutni, nem kell gondolkodni hogy mit vegyél meg a boltban, ha a nyugati társadalmak már anniyra elamerikanizálódtak, annyira az individuum áll a középpontban,  és mindenki szarik a másik fejére és az egyetlen vezérmotívum a pénz és a hatalom, hogy rájöttem hogy nekem ez nem kell. Mit ér a pénz, a karrier, a családom és a barátaim nélkül? Rá kellett jönnöm, hogy nekem egy föld van, ahol élhetek, ez pedig Magyarország, az összes szarral, és búval-bajával együtt.....hiányzott a magyarság, mint olyan (most ne csak a rosszra gondoljatok, hanem a dinamizmusunkra, a kreativításunkra, a családszeretetünkre, az életreszóló barátságokra, no és a gyönyörű magyar lányokra, és még vég nélkül sorolhatnám, és lehet hogy csak az értené meg aki élt már külföldön, hogy mi hiányzik Magyarországból)

 

Az hogy ezekre és még nagyon sok mindenre rájöttem, amiket most nem részletezek, mert ez csak egy szájbatolt blog, ha akarjátok, majd megkérdezitek tőlem személyesen....szóval ezek alapján már megérte ez az egész francia ösztöndíj. Ezek mellett nyilván célom volt a francia diploma megszerzése is, ami erősen kitágítja az itthoni lehetőségeimet (ez valószínű meglesz) és a legfőbb cél a folyékony francia nyelvtudás megszerzése volt, ami ugye az ismert, általam már sokszor leírt, rajtam múló és tőlem független dolgok miatt nem sikerült. De mégsem vagyok csalódott......és az elbukott állás miatt sem vagyok csalódott.....még nem vagyok elkésve semmiről, ezeket mind be tudom pótolni, ha akarom. Márpedig akarom.

Szóval életem erről felét úgyis rendezem, befejezem amit elkezdtem, nyelvvizsga, egyetem, állás, mindent meg fogok csinálni és el fogok érni előbb vagy utóbb, ezek felől nem aggódom. 

 Azonban van még valami, ami nagyon hiányzik az életemből, és ez nem csak rajtam múlik. Ez többek között az eddig sosem tapasztalt hosszú hónapokon át tartó nagyon durva magányosság miatt, amiről nem nagyon írtam nektek a blogban, mert ez az én "magányügyem", és elvből nem írtam eddig  lelkizős bejegyzést, és könnyen lehet hogy ebből a szempontból is ez lesz az utolsó.

 

Most a következő hónap/hónapok/ki tudja mennyi idő feladata az lesz számomra, hogy a nem létező magánéletemmel kezdjek valamit.

 

Mert hiába a pénz, paripa, fegyver, csak ettől még nem lesz teljesen boldog és kiegyensúlyozott az ember. Jó lenne szerelmesnek lenni és viszontszeretve lenni. Jó lenne megosztani az életem, az örömöt, a bánatot, a sikert, a kudarcot valakivel, egy erre méltó lánnyal, egy társsal.

 

Mert lehet nő nélkül élni, csak nem valami jó dolog.

 

 

5 komment

out of da game...at least, for a while

2008.07.28. 14:34 Balezzz

E!

Hat kaptam egy ujabb pofont, csak azért hogy jo szajizzel tavozzak Franciaorszagbol.

Ugye, kb egy honapja a nagyfonok behivott magahoz az irodaba, aszonta hogy szeretné ha én lennék a magyarorszagi sales manager, én orommel elfogadtam, és ugy allapodtunk meg, hogy a részleteket majd késobb. Ez a késobbre halaszott megbeszélés mult hét péntek volt, este 6 korul behivott az irodaba, leultetett, és elmondta megint hogy engem udvarias, kitarto, pontos stb fiunak ismert meg, aki lelkiismeretesen végzi a munkajat, meg van velem elégedve blabla...de mivel a kozép europai piacon nagyon gyengék az eladasaink (nem csoda, 10%-al dragabbak vagyunk a legdragabb konkurrensunknél is) sajnos mégsem tud engem alkalmazni...sot valoszinuleg letesz a magyarorszagi terjeszkedés tervérol, és novembertol bezarja a pesti irodat, Rénaldnak meg ugye addig van szerzodése..utanan neki is szevasz, valoszinuleg.

Szoval mocskosul at lettem kurva a palankon, Bélaim! Nem esett jol, mit ne mondjak. Probalkoztam én mindennel, ajanlottam hogy akkor csak részmunkaidos leszek, de nem, arra sincs keret/szukség a BigBoss szerint. Igy max tolmacs lehetek, hetente egyszer, de hat ez igazabol kicsit tavol all attol a perspektivatol, amit vazoltak elém.

Nem is lenne ezzel semmi baj, ha egy honapja nem igéri meg teljesen egyértelmuen, hogy engem alkalmazni fog. Igy viszont nem tartom fair-nek a dolgot. Kurvara nem.

Nagyon beleéltem magam (ez az egyik legnagyobb jellemhibam, mindenbe beleélem magam, és csattanok, basszameg, de nem tudok vele mit csinalni), édesanyamat raallitottam a pesti albérlet keresése, Lacaval és Bazsival az adozasi jogszabalyokat beszéltuk at egy egész délelotton keresztul, elkezdtem tervezni a pesti életemet, hogy majd milyen geci jo lesz, tudok talalkozni mindenkivel, a tesom mellé koltozok a IX ker-be, lesz pénzem stb......

No és erre meg a fonok megmasitja a szavat.

Mar majdnem letargiaba estem, de nem is én lennék, ha nem lenne egy B tervem :-) Angersba menet a kocsiba kitalaltam, hogy mik lesznek a kovetkezo lépéseim, mert hogy nem allunk meg, ha mar egyszer lenduletesen elindultunk, there ain't no turning back!

Augusztus pihenés, fesztivalok, baratok, tanulas a szajbavert veszprémi vizsgakra, szeptemberben Szeszprémben intézem az ugyeimet, nekiallok franciat tanulni keményen, meg gondolom parszor széjjelcsapom magam az ottani pajtasokkal, hisz az elmult egy évben nem sok zenés-tanczos mulaccsagban volt részem sajnos :-(

Aztan, ha minden jol megy, Oktobertol a kezemben lesz a francia kulker diplomam, van egy angol felsom, kb kozépfokon beszélek franciaul, van mogottem 5 honap nemzetkozi munkagyakorlat az export és az értékesités teruletén, ugy gondolom van esélyem talan a munkaeropiacon.

Oktobertol beadom elsonek a konkurrenseinkhez, aztan még egy csomo helyre ami érdekel, illetve megprobalom megmozgatni a kapcsolataimat, merugye kis hazankban az uram-batyam halo segitségével lehet a legjobban érvényesulni, leginkabb. Aztan majd meglatjuk mi jon ossze. Illuzioim nincsenek, igyekszem elkerulni, hogy barmibie is beleéljem magam ezek utan.

Szoval ez a B-terv. Az az igazsag, hogy mar nincs sok kedvem egyetemista lenni még egy évet, eléggé intenziven éltem meg az elso harom évemet az egyetemen (non stop bulik, vedelés), mar kicsit kiégtem belole, vagy nem vagom, de mar jobban bejon ez a dolgozoi jomunkasember életforma, pénz, paripa, szabad hétvégék, kirandulasok.

Péntek este megjott tezsvérbattyam is, és neki koszonheto, hogy nem estem komoly letargiaba a csalodottsagom okan, faszan atbeszéltuk, hogy le kell szarni oket, bekaphassak az osszes faszomat, van ezen a cégen kivul is élet, nem is akarmilyen, és még nem vagyok lekésve semmirol, basszus, még 23 sem vagyok. Nem lehetek mindig szerencsés, na!

Bazsival nagyon jo kis hétvégét csinaltunk magunknak, intenziven kirandulunk, 2 nap alatt 1000 kilométert csapattunk a Peugeottal, szombaton végiglattogattunk vagy 10 Loire volgyi kastélyt, voltak kozuluk lélegzetelallittoan szépek is, majd aki kivancsi, annak otthon megmutasztom a képeket. Vasarnap délelott megnéztunk egy ujabb Chateau-t, Brissac-ot, aminek az érdekessége, hogy a tulajdonos benn lakik a csaladjaval: egy francia grof, aki egy Széchenyi lanyt vett el feleségul, és egy szem fiuk szuletett, a kis Laszlo, aki a faterja halala utan a hires francia kastély ura lesz! Mondom, hogy a magyarok lassan visszafoglaljak a vilagot! :-)

Délutan meg felcsapattunk Breatgne és Normandia hatarara, ki a nagy vizhez, és megsasoltuk Mont St. Michelt, ami a vilagorokség része, amugy egy tenger altal korbevett gyonyoru apatsag. Csak ippeg apaly volt, az ocean vissazahuzodott, igy le tudtunk caplatni a varfal labahoz, amerre csak nézunk, végtelen ocean, a hatunk mogott ott magasodik egy 1000 éves kolostor.....igy hat toltunk egy sor-cigi kombot, mert ennél hangulatosabb helyen még nem szisszent fel a kezunkben a dobozos sor, ugy hiszem.

Kozben megy a rohogés és a mokaviccek ezerrel, nagyon jol érezzuk magunkat, esténként meg mindig kortyingatunk valamit, csak hogy jol menjen az alvas :-) Nagyon orulok, hogy eljott a tesom, igy mar siman eltelik ez az egy hét, sot, nem is akarhogyan, bejarjuk az egész kornyéket, sokat kalandozunk. Ma megint kastélyozunk, holnap este meg kikocsikazunk az oceanig, furdunk egyet, munka utan, és megnézzuk a naplementét, meg persze kotelezo kellékként iszunk sort. Hideget, jot.

2 komment

Legyen lapzárta, vagy ne legyen?

2008.07.19. 21:48 Balezzz

Ahha, elolvasva az imént megírt szösszenetemet, most szenzorálom, hogy nem lettem rövidebb a szokásosnál végül, de könnyen lehet hogy ez lesz az egyik utolsó bejegyzésem az nagy sikerű St. Angersből áttranszformálódott Mortagne Combat blogba bele, mert mindjárt itt van CsiDarko, és akkor inkább szívesebben kirándulok a tezsvéremmel, mint hogy itt meresszem a pöcsömet a számítógép előtt a feka szagú koliban. Utána meg hazalécelek, és otthon már nem fogom folytatni a blogírást, mert már elveszti azt az értelmét, amiért Immigrant állapotomból kifolyólag elkezdtem.

Vagy szerintetek folytassam?

Elképzelhető ugyanis hogy hiányozni fog, hogy a hülyeségeimmel rendszeresen traktáljalak titeket, úgyhogy bármit is javasoltok, valószínű, hogy szeptembertől újraindulunk ugyenezen a címen, mint Big City Life blog :-) ehehe.

De azért még írok ám még ide, augusztus elején, minimum egy elköszönést és egy mérleget az elmúlt egy évemről, majd csekkoljátok le jól!

7 komment

Royal with cheese and Le Big Mac

2008.07.19. 21:33 Balezzz

Drága Béláim az Úrban!

Tudom, tudom, ritkán szólok mostanában hozzátok, és most is rövidebb leszek a szokásosnál, mert eléggé széjjel vagyok égve. Nem, lelki baj nincsen semmi, örülök, hogy már mindjárt vége, és 6 nap múlva jön tezsvérbáttyám, szóval faszaság van, ellenben nagyon ki vagyok merülve. Ugye, párizsi hétvégénken mindent csináltunk, de aludni nagyon nem volt idő, aztán ezen a héten pedig nekiálltam a francia diplomámnak, és napi 10 óra meló után még mókuslanden este 11-ig ütöttem a bilenyűket, és gyártottam az oldalakat, hogy amíg it vagyok, elkészüljön ez a szájbatolt dolgozat, emrt otthon pont nem ezzel szeretnék foglalkozni, inkább veletek lenni, meg zülleni nagyokat, leginkább!

Szóval, mivel most is fáradt vagyok, a párizsi részletes útibeszámolótól eltekintenék, mert az úgyis csak annak vicces, aki ott volt. És nekünk nagyon vicces volt, eszméletlenül gecijó! De azért a teljesség igénye nélkül szemezgetek belőle.

Szóval sikerült találkoznunk péntek este a párizsi vonatmegállomáson, volt nagy örülés egymásnak, a meglepetésnek különösen örültem, csipkedtem Rékuskát, hogy az e igaz-e hogy ő itten van, és nem álmodom. De ott volt igaziból! Láttunk sok mindent, mocskot és ragyogást egyaránt: Fény gyermekéék már előre figyelmeztettek, hogy a hostelünk fekvése nem éppen a békés családi házas kerületben helyezkedik el, ippeg ellenkezőleg: a Saint-Denis-i hírhedt autógyújtogatós Inferno tornácán. A portás bácsi is figyelmeztetett, hogy ha nem vagyunk kung-fu bajnokok vagy nincs egy Browning a kezünkben, akkor jó ötlet este 11 előtt visszatérni a szállásra, mert könnyen bajunk ehet, és ez véresen komoly. Szal egy-két gyors sör lehúzűsa után visszatéptünk a szállásra a szomszédos metálkocsmából, idően, és így nem is volt baj. A száálás is übergáz volt, nekünk Rékával volt házi szobabogarunk is, és az ajtónkon valami előző vendég baltával kopogtatott: kintről széjjel volt baszkova, sok baltacsapással, és középen el is volt repedve, nem lehetett rendesen bezárni. Amikor éjfél fele szíttam a jóéjtpuszi szofimat az erkélyen, akkor már láttam, hogy izomnégerek lepik el az utcát, kibaszott nagy kutyaláncokat lóbálva a kezükben. Biztos Lassie megint elveszett, és azt keresték:-)

Mánsap intenzív turista napot tartottunk, az összes kötelező látványosságot megtekintettük, a nap egyik fénypontja az volt, amikor a Ponyvaregény című kedvenc filmünk egyik leghíresebb dialógusának (Travolta-Samuel L: Jackson a kocsiban) értelmét keresve bementünk a párizsi Mekibe, és ittunk egy sört. 2 sajtburgit és 2 sört kérek...ezt a mekiben nagyon jó kimondani, Magyarországon is be kell ezt vezetni tüstént! Talán többen járnék oda akkor.

Most pedig szenzoráljátok be, amiről vakerok, ha valaki nem látta volna e remekművet:

Aztán láttunk még sok szépet, és közben repkedtek az aljábnál aljább szóviccek, szemléltetésképpen egy: állunk a Pantheon előtt, a francia nemzet nagyjai ott benn nyugszanak, B olvassa a táblán a neveket, aztán elindulunk tovább, kérdezem B-t, hogy ki volt még ott? Mire ő: Hát...volt R. :-)))))

Szóval ilyenek. pfüü...a helyzet hozta az összeset, és szaráá röhögtük magunkat rajtuk.

Szombat este a hétvége fénypontjaként a Szajna parton leültünk, és Fény gyermekével beboroztunk rendesen, a lányok szolídra vették a figurát. Nagyon hangulatos volt, mert a túlparton egy unatkozó biztonsági őr, aki két bódét örzött, unalmában szaxofonozott, és nem is rosszul....és mi meg figyeltük a vizet, az elhaladó hajókat, jót beszélgettünk így négyesben, nagy igazságokat állapítottunk meg az életről, többek között hogy mi az élet értelme?

- Hát szopatni.

És ilyenek...de ekkora már be voltunk rúgva, hazafele nagy mókáztunk a metrón, jó volt. Vasárnap a kultúra jegyében telt, a lányok előre mentek a Luvréba, mi meg Fény Gyermekével vettünk nekik finom reggelit, és ennek örömére ittunk reggelire éhgyomorra egy sört, ami nagyon tápláló reggeli eledel, jól éreztük magunkat tőle.

Egész kora délutánig Luvréban voltunk, ahol Réka megtanítot minket, hogy hogyan kell kulturáltan tárlatot nézni stb:-) A Mona Lisa meg egy nagy szar, annyi sok ember van előtte, mint az állat, de erről Sanyi írt már komment.

Aztán kajci, és ismét ivászat a Szajna parton, majd haza, minimál alvás, búcsuzkodás, és ők el. Én is, de még egy picit szoptam előtte a metróval, leksétem a TGVmet, megbüntettek, de tökmindegy, lepereg, az a lényeg, hogy egy geci jó hétvége volt, köszönöm nektek!

A hétköznapokról már írtam az elején, meló, diplomaírás, kibaszott mókuskerék.

Ezt realizáltam is, és gondoltam csütörtökön tartok egy pihenőt. Meghívtam a kollegámat, Budocot, aki januártól lesz a fő exportigazgató, tehát nekem a főnököm, a haciendámra , és ott leültünk este 7kor a folyóparta 26 üveg sörrel, és hajnali 3kor elfogyott minden. Nem árulok el nagy titkot, ha bevallom, elég furán voltunk:-) de egy kurva jót beszélgettünk. Nálam aludt, reggel persze elaludtunk, tök részegen estünk be a melóhelyre, és egész npa nem csináltunk semmit, csak elbújtunk egy külön irodában, és magyart tanítotam neki. Megtanítottam az alap kérdéseket: pl. Adj egy tollat stb...és hozzátettem, hogy ha a mondataid végére odateszed azt hogy bazd meg, akkor azal jelzed, hogy ez egy udvarias kérés. Erre ő nagy büszkén odamegy a titkárnőnkhöz, hogy ő most megmutatja a magyar tudását, és mondja neki magyarul: Bonjour, Céline! Adj egy tollat, bazdmeg!

áááááá, én ekkor sírosra szétröhögtem magam, tudom, olcsó játék hülygyerekeknek, de nekem nagyon tetszett.

Tegnap este meg Ninával, Emocival meg Nina egyik másik pszichológus barátnőjével italoztunk, de csak finoman, senki nem nyomott be, ellenben nagyon tartalmasat dumáltunk kriminálpszichológiáról, cigánybűnözésről stb. Faszántos volt.

Ma pihenek, holnap újra diplomaírás lesz a projekt, aztán már nagyon számolom vissza a napokat, drága bátyám most pénteken, 25-én érkezik! Már kurvára várom már, e!

csácsumicsöcs

Szólj hozzá!

2008.07.14. 19:58 Balezzz

Le Torony ( lőtorony, éééérted már, Maargit?)

Szólj hozzá!

párizsi felvágott

2008.07.14. 19:56 Balezzz

Csummer!

Megvolt Párizs! Istentelenül jót mókáztunk ottan! Rendben megérkezett B és Sanyíí, hoztak nagy meglepetést is magukkal, Rékuskát! Volt városnézés, durva gettóban lakás, kúttúra, hangulatos beborozás a Szajna parton, tér-idő megállítás visszafele rohanva a mozgólépcsőn, legalja szóviccek tömkelege és minden jó, csak most annyira picsa fáradt vagyok, mert aludni azt nem sokat sikerült, hogy a beszámoló elmarad, majd ha kialudtam magam, akkor írok!

Addig is, a miheztartás végett, álljanak itt B intelmei:

" Sörre kávé

Fogyaszd bátran!"

2 komment

Parisienne Walkways

2008.07.11. 15:49 Balezzz

A hétvégen nem lesz blogbejegyzés, mert Parizsban fogom jol érezni magam! Jo lesz, mar alig birok magammal! Ott akarok lenni...ok mar megérkeztek, csak én dolgozok még egy laza 1:45 orat, aztan kocsival fel Angers, az osszes cuccot bevagni a borondbe, és usgyi a vasut, elkapni a vonat, és mar sinen vagyok. Szo szerint:-)

Ez a hétvége csudajo lesz!

3 komment

tequila sunset hatására benyomott zene

2008.07.06. 00:34 Balezzz

Bocs, Geri...nem neked szól, csak a többinek:-) Figyedoda a rímekre : nyakazókultúrákjakuzááák:-)

Szólj hozzá!

felszabadulás

2008.07.05. 15:55 Balezzz

E!

Na hát a múlt heti úszás az atomszopó volt....az uszodát kábé a '70es évekből felejtették itt, azóta nem nyúltak hozzá, rozsdás csövek, betonkocka öltözők, retkes víz.....összesen 35 percet töltöttünk a vízben, mert elég nagy volt a tömeg, és engem különösen frusztrált a tudat, hogy csak ketten vagyunk fehér emberek Eszterrel az egész ojjektumban, ami, mint utóbb kiderült, olcsósága miatt a helyi arab/néger/cigány fiatalok kedvenc találkozóhelye......a nap sem sütött, jó csajt sem láttam, etnikai szempontból szörnyen kisebbségben éreztem magam, a Gárdát nem hívhattam, mert itt még nem alakult meg a helyi osztag (LOL:-) szóval leléceltünk. Annyit azért megállapíthatok, hogy a cigi és az úszás nem fér össze, "báncsák" egymást. Választanom kell! És mivel mostanában sportos életmódot folytatok, visszaszorítom a dohánzást augusztustól, amint hazaértem, csak akkor gyújtok rá, amikor iszom.

Ehhez nyilván kell egy átszoktató periódus is, ami amúgy is tervben van, tehát viszonylag sokszor fogok inni augusztus elején, hogy a hirtelen váltás nehogy megviselje a szervezetemet:-)

Most hétvégén egy másik usziba fogunk elmenni, a város tulsó végére, megsasoljuk azt is, ott mi a pálya, remélem az nem lesz ilyen retek.

Amúgy múlt hét végén átköltöztem egy másik koliba, 100 méterrel arrébb, mert át kellett. Ugyanis ahol eddig laktam, azt az épületet felújítják...hát ez nem is árt neki, már nagyon elmúlás-szaga volt.

Az itteni sem sokkal faszásabb, a szoba jobban néz ki, viszont a közös helyiségek meg ótvarabbak...ugyanis sikeült egy olyan folyosón szobát kapnom, ahol 4 fehér ember van, és 46 nem fehér...amivel ugye nincs is baj, a színesek is egyetemisták, nem aggresszívosak, csak többségük az otthonról hozott kultúrájuk miatt igénytelen, piszkos, valamint undorító. Nem részletezem, pl. milyenek a WC-k, de a falra kent szart látam már nem egyszer....szóval igyekszem mostantól minél több időt Mókuslanden tölteni, mert ott tisztaság van, és csend, itt meg mocsok és üvöltő arab zene, még éjjel is. SZólni ugye nem lehet nekik, mert portás nincs, ők meg sokan vannak, én meg egyedül fehér fiú. De engem ez már különösebben nem mozgat, szarok bele, kiszámoltam hogy a mai éccakát beleszámolva csak 6 éccakát fogok ittölteni. Vasárnap esténként innentől kezdve le fogok lécelni mókuslandre. Nyugiba, tutiba, ott tudok aludni is, ami nem árt, munka előtt.

Ez a költözködős téma most nagyon befigyelt, mert Mortagne-ban is költöznöm kell, elhagyom 2 hétre az erdei kunyhómat, és be kell költöznöm a tulaj nagy házában kialakított vendégszobába, amivel nincs semmi problémám igazából, hisz az is jól néz ki belül, annak a tetején legalább nem mászkálnak a gonosz vérmókusok, és a költözködéssel járó kellemetlenségért 2 hétig kapok reggelit a házinénitől ingyen, szóval zsírkirályság van. A hercehurca egyébként azért van, mert a Tour de France nyomvonala valamerre itt Cholet körül fog kanyarogni, leginkább, és íg sok lesz a turiszt akik az én kunyhómban akarnak majd aludni, mert az 4 személyes. De a vendégszobámban is van külön fürdő-WC, szóval nekem ott is jó lesz! És van egy buzi nagy LCD TV is! Remélem itt is indul este 11től a Hustler, vagy a Spice Platinum :-)

A hét uncsi volt, már kibebaszottul unom az irodai munkát, ezért a dolgaim végeztével, illetve napközbeni kikapcsolódásként kiolvastam a HVG-t, az Indexen követem a híreket, és az iwiwen nézegetem az ismerőseimet, hehe....már annyira nem tudok néha magammal mit kezdeni. Geri ajánlotta a flashjátekokat, van 1 fasza mesterlövészes, majd lehet kipróbálom:-) Persze, amikor meg van munka, akkor meg dögivel van, nem lehet kiszámítani.

De pénteken délben abbahagytam, gyors kaja, azt kocsiba be, ablakot le, könyököt ki, és izibe rácsingoltam Angersba, mert 14:00kor kezdődött a pótvizsgám. Természetesen bekaptam pár kamiont útközben, és inkább nem bocsátkoztam felelőtlen előzésekbe, mondván hogy a véremet nem folyatom ezért a nyomorult francia diplomáért.

15 perc késés után beestem, rögötn leültettek, elémbasztak egy francia oktatáspolitikai szakszöveget az érettségi rendszerről, egy A4es oldal teleírva, nu, akkor fordítsd le, van rá 1:15 perced. Köszi.

Hát, megmondva a tejjes őszintét, nem sokat vágtam az egészből, majdnem minden második francia szót ki kellett néznem a szótárból, és nyilván angolul sem vagyok nagy májer oktatáspolitikai kérdésekben, szóval szopó volt. Az idő kevés volt rá, a sok szótározás miatt, de ippeg befejeztem. Aztán a néni mondta hogy gépeljem be, mert olvashatatlan a piszkozatom. Ez már nem időre ment, odaültem a gép elé, és szép lassan elkezdtem gépelni...közeb szenzoráltam, hogy már 4 óra múlott, péntek délután, néni izeg, mozog, pakol, nem bír magával, menne haza...és még vissza volt még egy fordítás, Traduction Technique, amire 3 órát ír elő a vizsgaszabályzat.....én meg csak húztam a gépelést, átellenőríztem mindent ötször...persze ez olyan volt, mint szarnak a pofon, ugyanis a fordításom igencsak gyatra lett, hisz nem értettem azt a szöveget, amit át kellett volna tolnom angolra korrektbe. 20 percen át húztam a gépelést, mert az az egyetlen mentő ötletem támadt, hogy bepróbálkozok valami pofátlannal, mert ha a második fordítást is itt a helyszínen kell emgírnom, internet és fordítóprogramok nélkül, itt helyben bukom el a diplomámat amiért annyit küzdöttem, mert ez a pótvizsga en nem javítás lesz, ellenben egy bukás. Végül előálltam, és javasoltam neki, hogy már úgyis péntek délután van, látom Ön is hazamenne, már legszívesebben, én sem ettem még semmit reggeli óta, megírnám én a koilban, és az Ön által adott határidőn belül elküldöm emailben a kész fordítást. Ordas módon gazembernek éreztem magam, de vesztenivalóm nem volt:-) És hát a néni erre azt mondta hogy: Oui, egy egy jó ötlet!!!

Übermegacsászár vagy! gondoltam magamban, bejött az orosz rulettem! Kaptam 3 órát, 19:30ig kellett beérkezni a kész műnek a postafiókjába. Hazatéptem a 206-tal gyorsba, megteremtettem az ideális munkakörülményeket magamnak egy jéghideg Heineken és pár szál Sophianae által, és 2.5 óra alatt el is készültem....Google a legjobb barátom, elolvastam 1 csomó kontaktlecséről szóló cikket angolul (ugyanis ez volt a témája a fordításnak, megismerkedtem az összes szakkifejezéssel, és fordítóprogramokkal megtámogatva faszántosan megcsináltam a fordítást, baszkikám! Emőkével átcsekkoltattam, mert ő ért hozzá, diplomás tolmács, így belőttük legalább 80%osra.....amit az egyetemen helyszínen írtam az mocsok szar lett, kb 30-40%-os, de nekem elég 51%ot szerezni a kettőből ahhoz hogy meglegyen a diplomám! És ez tutiba meglesz, legalábbis ezerrel reménykedek benne. Kopp-kopp, azért lekopogom, majd ha a kezemben fogom a papírt októberben, majd akkor csuujogatom el magamat, hogy a "Csodás Úristenit, nu, ezzel is megvónánk", addig nem.

Aztán az este hátralévő része egyedül telt, netezgettem, azt aludtam. Ma délelőtt postán, bankban ügyeket intéztem, és tök fura hogy nem vagyok másnapos szombaton. Ezért Emőkével elmentünk a Lidibe, és vettünk egy fasza mehíkói tekilát, hogy azért az e hétvégi disztroj megelegyen, ma este bekortyincsuk aszt is!

csumicsá

PS: ja, hát és erőst készülök a jövő hétvégi párizsi vagánykodásra: B és Sanyíí, figyeljetek, mert kiporcióztam nektek fejenként 4 kilónyi terhet (ez nem sok, lepereg, úgyis a gép viszi), amit lécci vigyetek haza, és így talán sikerül hazaszállítani az összes cuccom magyarba'....aztán majd augusztusban összeszedem Fehérvárról, meg SZombathelyről, vagy mittudomén, de akkó legalább lesz alkalmunk találkozni mindenképpen! Amúgy csak ezért pakolok a számotokra:-)

2 komment

beindul az élet, otthon!

2008.06.28. 17:00 Balezzz

Szeretett pajtásaim!

Eljött az, amire vártam:

Csütörtökön reggel a vezérigazgató úr behívott magához az irodájába, én enyhe torokgombóccal érkeztem, bár azért titkon sejtettem hogy miről lesz szó. Leültetett a kényelmes bőrfotelébe (szivarral és viszkivel viszont nem kínált, ez zavart egy kicsit :-) és elmondta, hogy nagyon elégedett a munkámmal, látja hogy sokat dolgozok, motivált vagyok, és hetente átlagban 4 tárgyalást tudok szervezni, ami a duplája az elvárt szintnek, jól kommunikálok, és jól együttdolgozok a pesti emberünkkel stb...ott fényezett ösze-vissza, én meg zavartan mosolyogtam, de már megnyugodtam, ennek már rossz vége nem lehet. És a fényezés végén megkérdezte, hogy én hogy képzelem a jövőmet: Elmondtam szépen őszintén hogy szept. 15-ig tutira nem érek rá, mert francia pótvizsga, otthon halálbaszopatós szigolat, meg pár vizsga szept elején, aztán utána szabad vagyok, de van még egy évem Veszprémben, de azt megoldjuk okosba majd valahogy mert már csak pár tárgyam van vissza, és a diplomám 80%-a már rég elkészült, szóval én szept. 15-től készen állok akármire, csak szükségem lesz januárban és júniusban pár hét szabadságra, hogy a vizsgáim letehessem.

Erre ő kibökte, hogy ő azt szeretné, hogy a továbbiakban is dolgozzak a cégnek, Budapesten, és mit szólok ehhez. Erre rögtön rávágtam, hogy ezer örömmel, és nagyon örülök a lehetőségnek blabla...meg az összes udvariaskodó faszság.

Aszonta, hogy remek, szept 15-től kezdek, Butapesten. A szabadságokat megadja, a további részleteket, a fizut és a juttatásokat még júliusban lefixáljuk, mert hát mosolyogva megegyezte, hogy én már Pesten nem gyakornok leszek, hanem a cég állandő, főállású manágere, tehát új munkaszerződést kötünk :-)

Ejj, mondom, csuhajja...ebből szárazkiflievés és aluljáróban alváss azért csak nem lesz, ha már csak a francia minimálbérből indulunk ki...amit mondjuk egy takarítónő kap itt......én meg októbertől ha ügyes leszek és az Isten is megsegít, akkor már diplomás ember leszek. Olyan vigyorogva sétáltam ki az irodájából, mint az eccerű lány a diszkóból, akit baszni visznek :-)

Utána, kora délután pedig beállított az egyetemi szakvezető nénink, lecsekkolni, hogy hogyan dolgozok, és mi a stájsz velem egyáltalán. Ilyen ellenőrző látogatás volt. Ennek örültem, mert legalább így beszélhettem ezzel a tetves ribanccal a pótvizsgám ügyéről, hiszen az e-mailjeimre baszott válaszolni. A nőt zsigerből utálom, szerintem ez az érzés kölcsönös, de amikor a főnök előadta neki, hogy menniyre meg van velem és a munkámmal elégedve, a néni egyből csöpögős, mézes-mázos aranyoskámra változott....a fattyú. A főnök egy negatív dolgott mondott rólam, ebben maximálisan igaza van: a franciatudásom gyenge, és ezen sürgősen változtatni kell. És ebből következik az is, hogy nem eléggé integrálódtam be a munkahelyi közösségbe. A nyelvi problémáim miatt is, meg a főnök szerint ilyen az alkatom.....szerinte intravertált vagyok........haha, én? :-) hát kurvára nem, de ő ezt nem vágja, biztos azért mert még nem látott az Eszpresszóban a színpadon táncolni:-) Na, mindegy, ezt nem volt kedvem, se nyelvtudásom megcáfolni, ráhagytam....amúgy meg elég nehéz beintegrálódni egy olyan helyre, ahol a munkatársaim kivétel nélkül 35 évnél idősebb családos mérnökök vagy technikusok, akik sosincsenek az irodában, mert a gyárban kendácsolnak valamit, én meg nem tudok jól franciául.

Szóval ez a kritika lepergett. Mindenesetre szakvezető nénit se mozgatta az intravertáltságom, így gyorsan a tárgyra tértünk. A trükköm, hogy elszámolta a pontjaimat sajnos nem jött be, mert megmutatta hogy kell, és tényleg megbuktam, ráadásul 4 tantárgyból:-) De addig-addig kérleltem, hogy hadd írjam meg addig a pótvizsgát, amíg itt vagyok, mert különben buzi drága lenne visszarepülnöm, különben is otthon vár a sok vizsga, minden fiszfaszt összehordtam, és hatottam a szívére...a kőszívére.

Tehát július 4ikén, pénteken délután kettőtől este 7ig pótvizsgázok ezekből a szájbatolt fordításokból!!!! Majd szurkoljatok erősen! Ez roppant jó hír, mert így a néni spórolt nekem laza 100.000 forint, hogy nem kell visszajönnöm szept. 4ikére(repjegy, TGV, szállás stb)

csak 1 ponttal, azaz 0.14%-al kell jobbra megírnom, mint azt februárban tettem, és már fasza vagyok, és akkor már semmi nem ment meg a diplomától. Bizakodom. Csak jobban tudok már 1 kicsit franciául. Persze szövegfüggő lesz, nem lehet kiszámítani....ha nukleáris hulladékok tárolásának körülményeit, és az izotópok felezési idejét kell lefordítanom , akkor csúnyán beszopom, de ha vmi autós szöveg lesz, akkor meg örö, bódottá. Majd meglássuk!

Este rögtönzött ünneplés csaptam magamnak, kiraktam a hangfalaimat az ablakba, mint a cigányok, üvöltött az új Offspring album, én meg 1 üveg sörrel meg sok cigivel kiültem gondolkozni a patakpartra. na, meg néha csujjogattam is, egy szál magamban, mert majd szétvetett a boldogság! Annyit gondolkodtam, hogy még elaludni sem bírtam....elmélkedtem erről az egész évemről...hogy bár jópárszor majdnem feladtam, és itthagyva ezt az egész szarszemétszutyok helyet, hazamentem volna..de nem.

A bátraké a szerencse.....most már áldom az eszem, hogy voltam olyan vakmerő, hogy effektíve nyelvtudás nélkül ki mertem jönni egy jó hírű francia egyetem diplomás képzésére, majd a kapcsolataimat kihasználva ráakadtam erre a munkára, megfeleltem az állásinterjún, felvettek, és azóta becsülettel tolom napi 10 órában........és végülis minden erőfeszítésnek egyszer csak meglesz a gyümölcse...és ez egy olyan gyümölcs, amit örömmel szakítok le, mert már alig várom, hogy induljon az otthoni big city life, Budapesten, ahol lassan már ugyanannyi barátom él, mint otthon...tesómtól elkezdve sok mindenki..és hát Veszprém is csak egy köpésre van, kocsival, és Trébánya is :-) Ja, és most őszintén:az állást egyébként meg csak azért vállaltam el, hogy többet sörözhessek Pesten Lacával, ahogy gémélen beszéltük:-)))

Azon pörögtem végig, még éjjel is, hogy mennyire jó, hogy így hozta a sors, hogy már van fasza állásom, egyetemista létemre.....ezért köszönettel tartozom sok embernek, meg magamnak is:-) de magamnak már megköszöntem....szóval szegény frissdiplomások meg hónapokig keresnek melót, CV-k tucatjait adva fel, semmi eredménnyel...ami persze nem az ő hibájuk, hanem a rendszer van elbaszva, kevés a melóhely, sok a köcsög.

Tegnap meg is ünnepeltük, összevont László napot tartottunk (igaz hogy nem volt köztünk László, de az ürügy jó) megünnepeltük a jó híreimet és Jocó is kapott otthon állást végre, tehát volt ok a mókára. Be is mókáztam jól, hajnal felé már a vérmókusok támadásáról tartottam kiselőadást a lányoknak, akik galád módon felvették az egészet videóra, miközben szakadtak a röhögéstől....még nem mertem megnézni a performanszomat.

Ma regenerálódom, mert geci szarul vagyok, aztán este tanulok ha jobban leszek, meg holnap is egész nap, kivéve délután elmegyünk úszni. És már csak 4.5 hétig vagyok itt, szerencsére. És már csak 13 nap és jönnek a barátaim!!!! Zsírkirályságos lesz Párizsban vagánykodni!

csumidázlak titeket!

6 komment