Sziasztok!
St. Angers blog ismét beindult, immigrant visszatért Frankföldre, rövid 2 hetes otthoni tartózkodás után. Blogom neve lassan értelmét veszti, hiszen Angersben ez lesz az utolsó éjszakám, holnap költözök le Mortagne-ba, kezdődik a meló. De a név megmarad, mert Angers erősen rámnyomta a bélyegét, küzdenem kellett itt sokat, és nagyon úgy néz ki, hogy Angers-i egyetemi félévem miatt fogom küzdelmeim euro-gyümölcseit learatni majd jó nagy kombájnnal, ha "nagy" leszek, és felnőtt, és manáger.
Az export-sales manágerré válásom első stációja ippeg holnap keződik! Már várom, de nyilván, kicsit félek is tőle, full ismeretlen hely, mindenki francia, az otthon töltött két hét alatt most úgy érzem, a nyelvtudásom ismét romokban hever....de mire valók az akadályok....hát hogy félrebasszuk őket az útból, magyarán megmondva: pozitív tekintettel nézek a jövőbe, arccal előre kell menetelnem a sikerek felé, meg amúgy is, szarok én a bajságra, hiszen úgyis minden lepereg:-)
Az otthon töltött két hetemről csak szuperlatívuszokban tudnék beszélni, maradjunk annyiban, hogy überfaszásmegakirályság volt, kedves feleim! Volt benne Veszprém, Sándor emigráns kollégával és a bakonyi betyárokkal hatalmasat alkottunk, szerdán is, meg csütörtökön annál inkább. Rékával voltunk étteremben is, hálám jeléül, de ez még így is édeskevés, szimbolikus jelentőségűt volt, regarding azt, amit ő tesz értem. De nagyon jót beszélgettünk. Hétvégén mérői cimorákkal, vasárnap Mikivel, hétfőn-kedden Pécs, szerda Szabi, péntek Gerik meg Laca, aki adott nekem jóféle szekszárdi törkőly-mézest, rögtönölőt, hogy majd az társam lesz a magányos falusi estéken.....mivel az új kecómban nem lesz internet.
Elképzelhető, hogy szegény blog átmenetileg kissé meg fogja sínyleni a net hiányt, de majd jól körülnézek, talán az udvarról hozok majd fel néhány vödör internet, az csak elég lesz 1-2 hétre.
Vagy inkább azt csinálom, hogy este otthon megírom a bejegyzéseket, a cégnél meg izibe, észrevétlenül napközben feltöltöm. Leginkább, ugye.
Az ideutamról:
A repülő az egészen izgalmas volt....átgurultunk ferihegy 2re, szerintem hogy olyan pályáról szálhassunk fel, ahol szembeszél van...de így is elég félelmetes volt: már amikor rástartoltunk, gyorsítottunk, de még a földön, lehetett érezni, hogy a gép jobra-balra megy a kifutón, nem egyenesen, akkora picsa nagy szél volt....meg a felszállás után is jól megbillegett...elöntött a hideg veríték, de végülis nem volt semmi baj, hála Istennek! Felszállásunk után 1-2 órával be is zárták a Ferihegyet, mert lehetlen volt légiközlekedni.
Fenn nem volt semmi probléma, a leszállás is kicsit liftezős volt, de nem volt olyan rossz, mint a felszállás. Persze 25 percet késtünk, 4kor tudtunkcsak elindulni Párizs felé a transzferrel.
Az út 1.5 óráig tartott, 17:20ra értünk be Észak párizsba, pont amikor dél párizsból indult a vonatom. SZóval innentől már ráértem, a buszon összeismerkedtem két magyar kiszlánnyal, velük beszélgettem fél órát, majd ők elmentek turistáskodni, így én nyugodtan megvacsiztam az utcán, majd én is lementem a metróba, és elcsapattam a vasútállomásig. Ekkor volt olyan 18:50. Mentem jegyet venni, a legkorábbi vonat angersba 21:00, nem hazudott az internet, basszameg a ló. Aztán kerestem egy olyan sarkot a váróban, ahonnan jól beláttam a terepet, mert undorítóan sok szenny ember, legalja csöves lébecol a Montparnasse-on.
Aztán előettem a mobilomat, beállítottam az összes párizsi rádiót, és 2 órán keresztül rádióztam. Elég unalmas volt, de már képben vagyok a francia könnyűzenét illetően:-)
Közben néztem a csajokat, Párizsban egészen korrekt a csibe-felhozatal, de mind leperegtek, nem történt semmi érdekes. Aztán 20:30 fele beállt a vonat, 9 után elindultunk, és 22:30ra ide is értünk. Aztán fürdés, alvás, ma délig, aztán ebéd rendrakás a szobában, mert még mindig érződik a fergetes agybarázda-legyalulós névnapi bulim "hangulata" a szobám atmoszférájában.
És most a főnököt hívogatom, de nem veszi fel, biztos aluszik az öreg. Pedig elég fontos lenne, mert holnap mefgint ki kéne jönnie értem Choletba, hogy egyáltalán el tudjak jutni amunkahelyemig..ja, és a költözködésem részleteit is szeretném lefixálni vele, tényállásilag.
Ja, és jut eszembe, pénteken Pestiában találkoztam Rénalddal, aki a közvetlen főnököm, ő a kelet-közép európai exportigazgató: laza srác, 27 éves, jól beszél angolul (ez létfontosságú:-). Elmentünk egy munkaebédre, majd 5 órán keresztül tárgyaltunk, de fasza volt, mert közben toltunk 2-2 sört, meg cigiztünk, utána meg csaptunk egyet Budán a céges Seat Leonnal, csippelt 2.0 tádé, 170 lóval, nagyon hátbabaszós volt minden gyorsítás, közben meg a Mammut környékén néztük a nőket. Szóval nem kimondottan az a komolykodó tárgyalás volt, hanem a szakmai dolgok mellett a barátkozásról is szólt a dolog. Abszolút szimpatikus a srác, jó lesz vele együttdolgozni. És megint mekkora mákom van ezzel is, nem valami fasszal kell szenvednem, hanem a közvetlen főnököm is jó arc! Jó hírekkel szolgált: megvillantott egy igen kecsegető karrier perspekítvát, szóval most erősen motivált vagyok munkaügyileg, és kijelentette, hogy szeretné, ha én többet jönnék Magyarlandre, hogy neki segítsek, tolmácsoljak fontos tárgyalások alatt. Így eléggé valószínű, hogy nem csak aug elején láttok legközelebb, hanem hamarabb is, de konkrét időpont még nem tudok.
No, legyetek jók, én is az vagyok:-)
csókpuszicsácsumicsöcs!
