Semmi, de semmi nem történt. AZon kívül, hogy 1 perce elment a net, és az egész fasza bejegyzésem elveszett. De ez sem tud felbaszni. A melóban sem volt semmi érdekes, tegnap nem rúgtam be (nem azért mert nem kívántam, ne aggódjatok, nem vagyok beteg, csak egyszerűen nem volt mit inni) a pornóipar sem szippantott fel még, és Gyurcsány Fegyencet sem láttam élőben...nem tudom miről írjak.
Elég siváran telnek napjaim, várom, hogy mikor mehetek haza. Alig hogy Rénald báttyája és a pajtásai elmentek, Monsieur Chef magához rendelte a mehíkói ex-nőjét, akit egész nap blokkol, így nem igazán jár be melózni. Én meg már majdnem végeztem a magyar faipar nagyobb szereplőinek feltérképezésével és adatbázisba rendezésével, tárgyalásokat nem szervezhetek, mert főnök úr éppen tényállásilag csiszálja a csibét, meló helyett, szóval húzom a munkát, mint a tésztát, hogy legalább addig kitartson , amíg hazamegyek. Utána nagyfőnöktől meg fogom kérdezni, miben segíthetek, mert a telefonálások és az árajánlat fordítások nem fogják kitölteni a napomat. De nem vágom, mit fog válaszolni, itt még a fűnyírásra is külön ember van, tényleg.
Szerdán, munkaidő után kollektíve búcsuztattuk egy kollegánkat, aki 15 évet húzott le a cégnél, és most nyugdíjba megy. (előtte persze vett magának egy zsír új fekete Volkswagen EOS-t, kabriót, és azzal jött uccsó nap dolgozni...de minek ilyen trottyos vén palinak egy ilyen verda......biztos faszhosszabítás miatt) Az összes irodást összecsődítették egy nagy terembe, a főnök mondott kettő méltató mondatot, a nyugger-aspiráns megköszönte, majd nagy hallgatás, és mindenki állt a fal mellett, körben, és meredt bele a saját poharába.....a főnök végülis úgy törte meg egy idő után a kínos csendet, hogy idióta horgász sztorijait mesélte, amik nagy faszságok voltak, de persze nevettem, amikor a többiek is nevettek. Hihetetlen..ezek együtt dolgoznak x éve, és nem haverkodnak egymással, senki nem beszélgetett senkivel....ezek a franciák az elhidegült nyugati társadalom mintapéldányai. Szánalom pont fr
Én mondjuk sajnáltam Tibi bácsit, (csak én hívtam így, olyan igazi magyar képű, szuszogós, fokhagyma szagú pocakos bácsi volt) hogy elmegy, sokat segített nekem, ő hegesztette meg a gépem, mikor elfogyott az internet. MOndjuk a "bulin" a pezsgőt nyakalták rendesen, nekem is töltöttek volna még, de 2 deci után abbahagytam, még 80 km-ert le kellett vezetnem. De egy picinkét így is megéreztem, éhgyomorra, 10 óra meló után...a kocsi felé lépkedve a parkolóban mondtam is magamnak: hé, bobi, bazmeg, azért most úgy jársz, mint aki a Holdon lépked. De okosra vettem a figurát az úton, nem volt semmi gáz, és nem is szondáztattak meg, aminek felettébb örülök.
Tennap este, koli, nézem a rejegyeket visszának, és jott a baj: Vasárnap 34 ezer volt, gondoltam, pfúú, ez geci drága, majd megveszem később, úgyis olcsóbb lesz. Erre tegnap már 54 ezernél tartottunk! Gyorsan csekkoltam az alternatív útvonalakat, társaságokat, már mindenhol elfogytak a jegyek. Ja, persze, Pünkösd!
---huh...a csodás Úrisenit!!! most elkapott az idegszibbaj, blogírás közben nekirepült egy madár az ablakomnak, csúnyán lefejelte, majd leesett a földre. Úgy nézem, elkábult. Hihetetlen, valami izgalom legalább a mai nap)----
E kis intermezzo után vissza: szóval ez azt jelenti, hogy wizzarinél is hamarosan elfogynak a jegyek, 2 könycseppet gyorsan elmorzsoltam, majd megváltam a fentebb említett összegtől, és bevásároltam a repjegyet. Íg már több mint 80 ezerbe van a hazalátogatásom, de nem érdekel, ez főleg lepereg, a pénz ilyenkor csak eszköz, amikor már alig várom hogy láthassam a szeretteimet és a barátaimat!
Aztán utána drága Rékát köszöntöttem, telefon, aztán átjött Eszter, meg Emoki, velük folytattam világmegváltást, majd éjfél előtt alvás. Ma meg lófasz, konkrétan tök értelmetlen a napom, ebéd után megnéztem az Öld meg Gyuszit DVDn, kituggya hányadszor, és most várom hogy elteljen ez a nap, de annyira mégsem, mert holnap nincs kedvem 4 órakor felkelni, levezetni Mortagne Combatba, és dolgozni, pedig muszáj.
Ezek a csúnya esős napok sok mindenre jók...ha lenne kivel, akkor arra, de mivel nincs, ezért marad a szellemi kielégülés: visszataláltam az elmúlt félévben hanyagolt barátomhoz, az irodalomhoz.....mostanában legalább tudok sokat olvasni: Az olvasás mellé pedig az alábbi, Szabó Lőrinc vers által leírt cselekvéssel múlatom az időt:
Cigarettafüst
Két akarat, két tett, az éber ész
két villanás közt piciny szünet,
tán lankadás, tán előkészület:
a tetszhalott percben szélrezzenés,
mely a tüdő szivacsbarlangjait
gáztámadásként elönti s a jó
meleg hús mélyét, szelid riadó,
nyugalmából fölveri egy kicsit.
A tömjéntől ördögök megszaladnak:
a semmitől irtózva csöndesen
cigarettázom s halkan nevetem,
hogy e kis füst, kék öncsalás, akármi,
tartalmat ad egy üres pillanatnak,
melyben nem tudnék semmit sem csinálni.
