Tevattok!
Megjöttem Baszkföldről, tehát baszki voltam. Ejjehujjahó, csudajó volt! El is mesélem jól:
Múlt vasárnap éjfél fele értem csak Mókuslandre, mert addig nem mertem koccsiba ülni, mert annyira foson-szarul voltam a szombat éjjeli ivós tevékenységem miatt, nuku alvás, csak fetrengés az ágyban, aztán hétfő hajnali 5kor fel, 6:30kor indulás az alant található szar Audival. A verda fullos volt, még sose nem vittek ilyen színtű géppel: alcantara-bőr kombinációjú sportülések, navi-tv, radardetektor, beszél, telefonál, minden kutyafasza. Ja, és 240 lóvacska a gépháztető alatt. Meg kamionnyi nyomaték. Egy előzés az olyan érzés hogy visszabasz kettőt az ótómata váltó, felhörren a V6 gyönyörű üvöltése, majd hátbabasznak egy szívlapáttal, lélegzet bennszakad, hang fennakad, és már meg is előztünk öt autót, visszapakolja 6odikba és csendesen suhanunk tovább. Egy álom ez a verda. Erős Instant Get vágy fogalmazódott bennem azóta, de mire nekem ilyenem lesz, addigra még el fog telni egy pár disznóölés, az bittos.
Az első úticél Bordeaux, ami biztos szép város, én az autópályáról láttam vagy 3 km távolságból. Van nagy temploma az tuti. Bordeaux mellett van egy Le Belier nevezetű gyáreccség, ami kb akkora mint egész Kaposmérő, plusz a környező puszta, ugyanis itt készül a BMW-k összes alu-öntvény alkatrésze : lelömlők, vízpumpák stb, a mi cégünk szerszámaival. Volt egy geci unalmas tárgyalás, ahol én az elalvás ellen küzködtem, majd gyárlátogatás. EZ már érdekes volt, de nem basztatlak titeket a szakmai részletekkel. Itt találkoztunk a dél-nyugatért felelős ügynökünkkel, innentől már 3asban folytattuk az út tovább, a ker.igazgató, David meg jómagam. Tovább csapattunk le délre, én miután beállítottam magamnak a kívánt hőfokot hátra a klímán, jóízűen elaludtam a hátsó ülésen, picit rányálazva a bőrülésre, de lepergett róla ez is :-)
A kommunikáció nagyon nagy kihívás volt velük, mert angolul egy szót sem tudtak, nekem meg nehézségeim vannak az ő nyelvükkel, de általában rossz nyelvtant használva, de megértettem magam. SOkat kérdeztek hazánkról, nagyon mélyen belementünk a töribe, együtt szidtuk a kommunistákat, meg a diktatúrát stb. Végülis megértettek mindent, amit mondtam. De nagyon elfáradtam. Napközben nagyon feszített volt a program, sok üzemet meglátogattunk, majd este DAX-ban szálltunk meg, ami már nagyon délen van, nem messze a spanyol határtól, és itt is sok baszk lakik.
Baszki, a baszkok nagyon jófejek, úgy éreztem magam, mintha egy kicsi Magyarországba csöppentem volna bele...jó, nálunk nem túl jellemző a pálmafás környezet, de itt is sok a részeg az utcán, mindenki nevet rajtuk, hangosan, gesztikulálva beszélnek az emberek, a pincérek kedvesek, spanolnak a vendéggel, és a déli csajok szépek, de nagyon. Ilyen sok jó gádzsit még nem láttam Franciaországban. Egy fasza étteremben ettünk, csak baszk helyi specialitásokat választottam, és jó nagy adagokat BASZKtak oda elém. Utána toltunk rá pár sört, meg Marlborót, és teccett ez a szelávi. A hotel is fasza volt, klímás, TVs, mindhármunknak külön kivett a cégünk egy-egy kétágyas szobát, ahol egyedül jól kipihenhettem magam. Reggel éttermi reggeli, majd irány, hopp-hopp dzsávóóó, és újabb üzemek, ebéd egy fasza helyen, ahol egy 9000 forintos bort ittunk, valamilyen Haut Medoc-ot, ami gecijó volt, és inkább fekete volt, mint vörös. A színe neki, mármint.
Délután a Pireneusok felé vettük az irányt, a hegyi erdőségeket feldolgozó üzemeket látogattuk meg. Ez nagyon zsír volt, mert a fasza hegyi szerpentineken szúrta neki jól az igi úr.....én ilyen kanyarsebességet még sosem tapasztaltam meg: 140-150 körül olyan szúrós kanyarokat vettünk be, mindenfajta drift és megcsúszás nélkül, hogy a zakóm vízszintesen repkedett az utastérben. Komolyan. Úgy kapaszkodtam, mint a picsa, nagyon jó volt, adrenalin felpumpálás ügyileg. Hát hiába, a quattro az egyik legjobb hajtáslánc a világon. Na meg a sportfutomú és a 18-as felnik is besegítettek. Belebuzultam teljesen ebbe a kocsiba, nem tudom mennyire jön le :-)
Este Bergerac, szép déli kisváros. A vacsi után a manágerek elmentek aludni, de én nem akartam, mert többször úgysem lesz alkalmam bebarangolni a várost, így hát egyedül elindultam bele az éccakába. Lementem a folyóhoz, ott lőttem ezt a csodás képet (alant láthassátok feleim), szívtam a cigiket, toltam egy sört, és kurva jó volt.....ahogy egyedül bandukoltam, egy csomó ember megszólított, főleg csajok, hogy szia, hogy vagy stb.....mindenki közvetlen volt, egy csomó emberrel dumáltam, meg akarták adni a számukat, hívtak házibuliba, így, tökéletesen vadismeretlenül....szeretem Délt! Jól elBASZKtam, hogy nem ide jöttem tanulni. MIndenki nagyon közvetlen! Ez kellett volna nekem, nem lettem volna depi meg szomi ősszel.
Nem mentem velük bulizni, a számukat sem mentettem el, mert minek, messze vannak, meg az ilyen csajok amúgy is leperegnek, egyébiránt másnap, szerdán hatkor kelés, és rohanás a többi helyszínre, de akkor is jól esett. Az egyik még le is szépfiúzott :-) jaja, tudom, most azt mondjátok azért mert be volt rúgva:-) mondjuk ez tény. Szóval egyedül back to the Hotel, azt aluvás.
Szerdán ismét üzemek, gyárak, telement az orrom fűrészporral, meg betéptem a ragasztószagtól az egyik lamináltlap gyártó üzemben, amúgy semmi extra, aztán fel északra, csapatás az autópályán, láttam egy magyar kamion, integettem neki, de nem intett vissza a köcsög.
Este 7re értünk vissza, utána beültem a Peugeot-ba, és hazamentem...de úgy éreztem, hogy tolom neki, és nem megy, mintha állnánk..így az Audi után..pedig amúgy megy ez a kis dög is, mint a veszedelem, de ugye, minden relatív.
Összefoglalva: rájöttem mivel szeretnék foglalkozni a jövőben: a sales mesterséggel. Tetszik ez az életforma, sokat autózni, új emberekkel találkozni, tárgyalni, napi 3szor étteremben enni, hotelban aludni, magad meg szarrá keresni . Nem bírnék benn ülni az irodában naphosszat, jót tett ez a kis változatosság, mert már gecire untam az office-t.
Kiszámoltam, csak én majdnem 100.000 ft-jába kerültem a cégnek. Én egy vasat nem költöttem, kivéve egy cigit vettem pult alól, miután hosszan győzködtem a helyi baszkokat, hogy most itt helyben megpusztulok a kávézójukban, ha nem adnak valami mokkert.
Egy csomó infót hallottam, a cégről, a főnökről, és arról is hogy rólam és a munkámról hogy vélekednek....és hát nagyon bíztató jövőbeli tervekkel kecsegtettek, igaz, még informálisan, mert a nagyfőnök szájából nem hallottam, de a két kisfőnök már mondta nekem, hogy támogatják, hogy a gyakszi lejárta után is a cégnél dolgozzak. Nem véletlenül vittek el magukkal, azt akarják, hogy megimerjkedjek az összes ügynökükkel, és a legfontosabb ügyfelekkel. Szóval még visznek magukkal, még kétszer, az egyik Strasbourg lesz, amásikat még nem vágom. Remélem a francia riviéra:-)
Szóval Béláim, elképzelhető, hogy október tájékán bejön az élet durván, Budapesten, de erről többet nem mondok egyelőre, mert még semmi nem biztos, és ugye az ember ezzel úgy van mint az UFÓval, vagy a JETIvel : hiszem, ha látom.
Most hétvégén egyébként lazulás van, tegnap csak békés borozgatás volt, csak 1 üveg Cote du Rhone rosét szopogattam el. Az oroszokat kerülöm ezen a hétvégén, mert amit az elmúlt 3 hétévégén műveltünk, non stop KO ivászatot, azt csoda hogy kibírta a szervezetem.
Nektek sikeres vizsgákat, szigorlatot, vagy jó munkát kívánok, és menjetek hétvégén Balcsira, mert én is nagyon mennék veletek, és Coco Jambo-t hallgatva jéghidegArany Ászokkal a kézben szemlélődnék a világra, leginkább. Már csak 7 hét és ittahgyom ezt a szájbatolt országot, és végleg hazamegyek! Már csak 5 hét és jönnek a barátaim ( B és "mindenlepereg" Sanyíí és nagyon-nagoyn remélem hgy még valaki ha addigra sikerül rávennem )!!! Már csak 6 hét és jön a tezsvérbáttyám!!! Ezt már fejen állva is, főleg hogy addig a cég pénzén bejárom Franciaországot:-)
